"Egykor itt valamilyen tölgyek domináltak, száraz vagy üde elegyes lomberdő lehetett.
Völgyalji bükkösök, ...molyhos tölgyesek..., feltehetően üde elegyes lomberdők helyén kialakított cseresek..." jellemzik a rezervátumot. (Bartha 1998)
" A korábban kijelölt magterület területe elegendő. A pufferzóna/magterület területaránya és elhelyezkedése megfelelő. A rezervátum - hosszú távon - jelentős zavarás nélkül fenntartható. Legalább a magterület bekerítendő, bár ez csak tüneti kezelésnek tűnik, nem biztos, hogy hosszabb távon az ideális megoldás lenne (megfelelő a nagyvadállomány erőteljes csökkentése és a nagyragadozók visszatelepítése lenne).
A pufferzónában valóban természetközeli erdőgazdálkodást kellene folytatni, ebbe szerintünk nem fér bele a kísérő fafajok kíméletlen eltávolítása és a túlgyérítés. Törekedni kellene az elegyetlen, egykorú állományok természetszerűbbé alakítására stb." (Bartha 1998)
"Az állomány összetétele és előtörténete alkalmassá teszi a rezervátumot a mozaikos tájszerkezetre jellemző erdődinamika megfigyelésére. Célorientált kutatásra azért nem tartjuk alkalmasnak, mert az állományok fejlődése, átalakulása hosszan tartó folyamat, valamint az egykori emberi hatás igen erősnek tűnik.
Vizsgálható: völgyalji bükkösök, egymással érintkező bükkösök és molyhos tölgyesek dinamikája. Egykor legeltetett és sarjaztatott, kiligetesedett erdők betöltődésének és átalakulásának nyomonkövetése. Feltehetően üde elegyes lomberdők helyén kialakított más fafajokkal elegyes (egykor legeltetett, de teljesen ki nem irtott) cseresek átalakításának vizsgálata (völgyalji és hegylábi területek). Az előbbi két típus egymástól nem választható szét, együtt vizsgálandók.
Egykor legeltetett és feltehetően kiirtott vagy csaknem kiirtott erdő helyére telepített, elegyetlen cseresek (laza üledékes kőzeten - Kisbéri kavics formáció, hegylábi részen) vizsgálata." (Bartha 1998)
