A járványdinamikai vizsgálatok eredményeiből következik, hogy a fertőzés üteme, dinamikája nagymértékben függ a kórokozó ivaros szaporodását kedvezően befolyásoló időjárási tényezők alakulásától. A kórokozó szaporodására kedvező időjárási tényezők, valamint a fertőzés dinamikája ismeretében megállapítható, hogy a magas kőris hajtáspusztulásáért felelős, Észak-Európából kiinduló, és terjedő Chalara fraxinea kórokozó szaporodását az aszkospóra szórás időszakában lehullott jelentős - 250-300 mm - csapadék- mennyiség, és az alacsonyabb - 16 °C - szeptember havi átlaghőmérséklet kedvezően befolyásolja. A 18 °C-nál magasabb szeptember havi átlaghőmérséklet, és a 200 mm alatti csapadék nem kedvez a szaporodásának.
A patogenitási vizsgálatok során igazoltuk, hogy a magas kőris (Fraxinus excelsior) mellett a magyar kőris is fogékonynak bizonyul a Chalara fraxinea kórokozóval szemben, valamint a virágos kőris néhány egyede is a fertőzés tüneteit mutatta. Megjegyezzük, hogy virágos kőrisen csak a mesterségesen megfertőzött csemeték néhány példányán tapasztaltuk a tünetek megjelenését, természetes körülmények közötti kísérletben (patogenitási vizsgálat) a megfertőzött magas kőris egyedek 25%-a tünetmentes maradt, ezek laboratóriumban végzendő szövettani vizsgatatát 2013-ban tervezzük.
A magas kőris hajtáspusztulása Európa-szerte gyorsan terjedő betegség, jelenleg a magas kőris állományok a Chalara fraxinea kórokozóval szemben védtelenek. Ahogy a mesterséges fertőzési kísérletben, úgy az erősen fertőzött magas kőris állományokban is találhatóak olyan egyedek, amelyek a kőriselhalásnak ellenállnak, a kórokozóval szemben nem fogékonyak. A fertőzött növények szaporítása, ültetése felgyorsítja a betegség terjedését, ezért a tünetmentes egyedek genetikai vizsgálatára van szükség a betegségre nem fogékony tünet- és fertőzésmentes szaporítóanyag felhasználása érdekében.
Search
Nagy László és Szabó Ilona (2013): A magas kőris hajtáspusztulását okozó gomba (Chalara fraxinea) járványdinamikai és patogenitási vizsgálata. Növényvédelem 49(9): 389-396.
Abstract
Location
ER Archívum - digitális
Strict forest reserves
First author
Nagy László