"Ifjabb Merán Fülöp, a számos nemzetközi kitüntetéssel elismert vadászíró 1926-ban született a vértesi Csákberényben ... A Lamberg-Merán uradalom nemzedékeken át híres volt az erdő-, és vadgazdálkodás, illetve a vadászati kultúra magas színvonaláról. ... A Vértesi Erdő Zrt. ... ifjabb Merán Fülöp magyar nyelven megjelent köteteinek vértesi vonatkozású fejezeteit bocsájtja e könyvben az olvasóközönség elé. ... A könyv szerzője nem csak szenvedélyes vadász, a természet és a vértesi táj olthatatlan szerelmese, hanem egyben a XX. század történelmének éles szemű és hiteles krónikása is ..."
Právetz Antal
Belső borítón a Lamberg-Merán uradalom erdőterületeinek térképe. A könyvben számtalan korabeli fénykép és Lamberg Ferenc falfestmény képe is helyet kapott.
Az alábbi idézetek az akkori erdőkről és vadászatokról szólnak:
"Csákberény igazi különlegessége a nagy vaddisznóvadászat volt ... körülbelül 12 napon át. Ezalatt levadászták az egész erdőterületünket: a csákberényi, gánti, csókakői és kápolnai pagonyokat." ... [a 30-as években] 13. old., A Csákberényi vadászparadicsom
"Az őzbakot majdnem kizárólag barkácsolva vadászták, a szarvast viszont cserkelésen. Tele is volt az erdő és benne főleg a híres bőgőhelyek magaslesekkel, amelyek jól kitisztított cserkészutakkal voltak összekötve. ... a disznót meg hajtóvadászaton lőtték. ... Szarvasállományunk túlszaporodott volt, sokkal több bika élt a területeinken, mint manapság, disznó vizont lényegesen kevesebb." [a 30-as években] 52. old., A karácsonyi gyerekvadászat
"Amikor - március második felében- elolvadt a Vértesben a hó, ... megérkeztek az első szalonkák. ... A napi teríték 10-25 darab volt." 16. old., A Csákberényi vadászparadicsom
"Egészében a szarvasbőgés idején kb. 25 erős bikát lőttek; a nagyvadállomány 1935-ben kb. 1500-2000 darabot tett ki. Nyár elején nem volt ritkaság az 50-60 darabot számláló bikarudli. ... 1849 után Csákberényben nem kerültek puskavégre aranyérmes bikák a 20- század hatvanas évéig. ..." 22. old., A Csákberényi vadászparadicsom
"... Az 1848-1849-es szabadságharc alatt kipusztították a szarvasállomány 90%-át. 1848 után a második világháború utáni újabb kipusztításig aranyérmes nívójú szarvasbika a Vértesben nem esett. ... Viszont egyedül a Csákberényi kastélyban nyolc bikát tartottunk számon, mely mind 1848 előtt esett, és 200 Nádler-ponton felül volt." [szerző felsorolja a legjobb, de 200 pontot el nem érő csúcsbikákat Eszterházy Móric, szomszédos területéről] 27. old., Lamberg Ferenc a vadászfestő
[a 40-es években] "A Hosszú-völgy akkoriban egy nagy vágás volt, csak néháány ősrégi bükkfát hagytak meg rajta. Egyiken volt a parlagi sasok fészke, a nyugati, Horogvölgy felé húzódó horhály oldalában." 78. old. Apám utolsó nagy bikája
[1944-ben] "Most, szeptember 9-én a bőgés még alig kezdődött meg. Azonkívül a száraz, meleg idő - főleg a víztelen Déli-Vértesben - nagyon kedvezőtlen volt, bár a dagonyákat - lajtokkal szállított vízzel - kéthetenként feltöltötte a személyzet. De ez csupán csepp volt ..." 102. old., Szól az őszi bogár
"Egyedül baktattam felfelé a Juhdöglő-völgyön át. Vaddisznóvadászatokon itt, a kunyhó közelében szokott kezdődni a puskásvonal felállítása, egészen a tetőig. A juhdöglői hajtásoknál a puskások egy öreg bükkösben álltak, a Cseresnyés-völgy viszont jobb felől volt ... Itt ejtették el a valaha is Csákberényben puskavégre került legerősebb szarvasbikát, mégpedig több, mint 150 évvel ezelőtt, 1838. szeptember 25-én. ... A Vértes-hegység szarvasállománya - egészen az 1848-49-es szabadságharc idején történt kipusztításáig - állta az összehasonlítást Magyarország legjobb élőhelyeinek legjobb ... szarvasállományával is. ... S 1849 után sajnos az történt, hogy az Alpok vidékéről telepítettek be nagyvadat. Azóta a nagyvadállomány minősége évtizedekig viszonylag gyenge volt. ... Az igazság kedvéért azonban hozzá kell fűzni hogy az erdők államosítása után ... a központi tervezés és a tudományos, biológiai alapokon nyugvó modern vadgondozás és gazdálkodás eredményeként ma már ... előfordulnak aranyérmes szarvasbikák, akárcsak 1848 előtt. ..." 109. old., Utolsó csákberényi őzbakom
"Egy moccanás sem hallatszik a Cseresnyés-völgyben. ... Most már látom az elsőként megpillantott szürke szarvasbika rudliját is, 14 tehénből áll, annak idején a Vértes-hegységben ez egy valamirevaló szarvasbika normája. ..." 111. old., Utolsó csákberényi őzbakom
[1944-ben] "... A nekem kiosztott területrész nagyon nehezen volt vadászható, mert itt többnyire sűrű fiatalosok terültek el, az 1934-36-os tarvágások sikerrel beültetett részei ... " 114. old. A Gizi-kúti bika
[1944-ben] " ... a visszavonulásban levő magyar és német csapatok egyre több élelmet igényeltek. Félő volt, hogy hozzányúlnak az állatállományhoz ... a német repülőparancsnok ezért felkérte apámat, hogy rendezzen egy vadászatot apróvadra hogy legyen mit szétosztani ... Naivságunkban akkor még azt reméltük, hogy az állat- és vadállomány egy részét így talán meg tudjuk menteni. ..." 123. old., A csákberényi búcsúvadászat
[1945-ben] "... a csákberényi erdészek és vadászok beszámoltak arról, hogy a vad majdnem teljesen kipusztult a disznók kivételével. ... a vadászatot bérbe adták egy budapesti vadásztársaságnak." 154. old. A kétszeres ebéd
"Az 1945-1946-os tél Csákberényben töb volt mint rendellenes. A hosszú, éppen itt megrekedt és a velük járó pusztítás folytán nem volt állatállomány, nem volt termés, tombolt a munkanélküliség ... Csaknem az egész férfilakosság orvvadászkodott. ... a szarvas- és őzállományt már teljesen kiirtották a front alatt és közvetlenül utána. A vaddisznó ... azonban állományában alig csappant meg." 157-158. old., Veszélyes vadorzás 1945. karácsony hetében
[1945-ben] "... A harmincas évek óriási tarvágásai most áthatolhatatlan sűrűségek lettek. Egyetlen sűrűség volt a hatalmas Csonkabükk, a Kisbükk, a Prybill-vágás és a Kápolnához tartozó Hosszú-völgy." 163. old., Az első béke-Karácsony 1945-ben
VÉGÜL érdemes megjegyeznünk, hogy
Korábban és Merán Fülöp idejében [1948-as meneküléséig] muflon még nem fordult elő a Vértesben. Nem csoda, hiszen a muflon betelepítése Právecz Antal nevéhez fűződik, amit 1976-ban sikerült véghezvinnie, Ádámfi Tamás kollégájával együtt. Aki szerint "... annyira ide való, hogy ennél jobban nem is érezhetné magát máshol" mesélt munkája egyik jelentős eredményéről (forrás: OEE Hírek - Otthona a Vértes erdeje).
