Az ER két egymástól teljesen eltérő magterülettel rendelkezik." (Czájlik 1999)
"Az ER több, egyedülálló, eltérő faállomány-szerkezetű erdőrészletet foglal magában, amelyek külön-külön is célorientált kutatásra méltók.
Az ER két egymástól teljesen eltérő magterülettel rendelkezik. A pufferzóna is több termőhelycsoportot foglal magában. Ugyanakkor az ER területe is nagy és nehezen áttekinthető, ezért célszerű megosztani legalább a két eltérő magterület logikája szerint: A és B részre. Ennek az elméleti megosztásnak az É-D irányú Kálmán-vápa felel meg. A megosztást az is indokolná, hogy a két eltérő védőzóna eltérő kezelést igényelne.
'A' rész:
Az ER keleti felén lévő eredeti "Őserdő" magterület kimondottan a fennsíkon uralkodó montán bükk állomány kutatására alkalmas. Ennek a magterületnek a vonzáskörzetében található védőzónában jelenlévő fennsíki montán bükkösök ezzel a magterülettel alkalmasak kezelés/kontroll típusú kísérletek beállítására.
'B' rész:
Az ER DNY-i részén található magterület jelentős része: elsősorban Szilvásvárad 77A és 76A erdőrészletből 12.5 ha 16-21 m magas 150-175 éves melegkedvelő tölgyes; a tölgy és elegyfajainak erdődinamikai vizsgálatára nyújt lehetőséget." (Czájlik 1999)
Javaslatok:
"A 'B' magterületet hosszútávon ki kellene egészíteni a Szilvásvárad 94B erdőrészlet felső részén található mintegy 3 hektárnyi 13 m magas, 155 éves melegkedvelő tölgyes állománnyal, ill. a Szilvásvárad 47A erdőrészlet felső részén található 8 hektárnyi 15-17 m magas 165 éves hasonló állományával. Így itt összesen 23.5 ha 150 évnél idősebb melegkedvelő tölgyesen volna végezhető erdőfejlődési, erdődinamikai vizsgálat. A kiegészítésnek semmi akadálya nincs, mivel mindkét erdőrészlet teljes fatermelési korlátozás alatt áll.
A korábban kijelölt magterület területe elegendő (hosszú távon kiegészítendő meglévő területekkel).
A pufferzóna/magterület területaránya és elhelyezkedése megfelelő (az ER két alrészre bontása indokolt).
A rezervátum - hosszú távon - jelentő zavarás nélkül fenntartható." (Czájlik 1999)
"A Csókás-völgy 150 éves, 35 ha-nyi melegkedvelő tölgyesével és a Kecskés-galya 140 éves, 40 ha-nyi melegkedvelő tölgyesével együtt 3 helyszínen, összesen 98.5 ha-nyi területen Európa-szintű projekt létesítésére van lehetőség a melegkedvelő tölgyesek erdődinamikai, erdőfejlődési és biodiverzitás vizsgálatára.
Ennek emeli tudományos jelentőségét, hogy Északi-középhegységünk egyik jellegzetes erdőtársulásának kutatási lehetősége egyben egy veszélyeztetett, védelemre javasolt erdőtársulás jobb megismerését, így annak hosszútávú védelmét is szolgálná.
Kérdésfelvetések:
'A' rész: Őserdő (I. magterület)
A kutatásszervezés szempontjából igen pozitív, hogy 1980-ban teljes körű florisztikai felmérés történt, tehát van kiinduló állapot.
1. Erdődinamikai vizsgálat
Az ER 1. számú magterülete, az ún. "Őserdő", faállományának kutatása egyedülálló alkalom arra, hogy egy eredetileg egykorú gazdasági erdő faállomány-szerkezetileg hogyan alakul át 195 éves korára kb. 150 évi kezeletlen állapot után. Jelenleg az "Őserdő" faállományában már fellelhetők a montán bükkösök összes erdőfejlődési szakaszai, sajátságos formákban. Igen fontos volna e folyamat részleteinek a pontos vizsgálata, tekintettel arra, hogy az állomány differenciálódása mintegy 100 éve kezdődött meg, de még csak az egész terület 30-40%-án van folyamatban.
2. Biodiverzitás-vizsgálat:
Hogyan változik a biodiverzitás egy bükkösben az átmeneti folyamat alatt amikor a faállomány a gazdasági erdő erdőszerkezetéből természetes szerkezethez közelít?
3. Természetvédelmi kutatás:
Tudományos úton bizonyítani, egy vizsgált példán bemutatni, hogy ha természetvédelmi célból egy egykorú valamikori gazdasági erdőben az emberi beavatkozás megszűnik, akkor az nem omlik össze, ahogy azt egyes szakemberek állítják; az átalakulás belső rendjének, mintázatának vizsgálata.
'B' rész: Peskó alja (II. magterület)
1. Erdődinamikai vizsgálat
2. Természetvédelmi vizsgálat
3. Biodiverzitás-vizsgálat: összehasonlító biodiverzitás-vizsgálat a magterület természetes szerkezetű tölgyeseinek diverzitása és a védőzónában lévő tölgyes gazdasági erdők biodiverzitása között.
4. Cönológiai vizsgálatok:
Idős tölgytörzsek moha-, gomba-, zuzmócönózisai. Holt tölgyfák cönózisai, hazai adatok nincsenek. 170 évnél idősebb tölgyesek gombaflórája, holt tölgyfa lebontásának menete.
5. Életstratégiai vizsgálat: A tölgyek túlélési stratégiájának vizsgálata hazai körülmények közt.
Megjegyzés: az egyes fejlődési szakaszok mintaterületei 1999-ben kijelölésre kerültek, térképezésükről előzetes részfelvétel készült." (Czájlik 1999)
