Virágos-hegy Erdőrezervátum (második) országos felmérése, 1998-1999

EK összefoglalás
"A faállomány-szerkezet meglehetősen homogén. Az állományok egy részét hazánkban viszonylag kis kiterjedésű, speciális viszonyokhoz alkalmazkodott erdőtársulások alkotják (molyhos tölgyesek, bokor- és sziklaerdők)." (Bölöni 1998)
Erdőállomány, erdőgazdálkodás

"A faállomány-szerkezet meglehetősen homogén. Az állományok egy részét hazánkban viszonylag kis kiterjedésű, speciális viszonyokhoz alkalmazkodott erdőtársulások alkotják (molyhos tölgyesek, bokor- és sziklaerdők). Az állományok másik részén a faállomány elegyarány-viszonyait és összetételét is alapvetően átalakították (völgyalji üde-félszáraz termőhelyek).
A rezervátum területe régebben igen erős emberi hatás alatt állt, ennek nyomai ma is láthatók - a rezervátum teljes területén.
A védőzóna völgyeinek egykori üde lomberdei helyére telepített csereseit és maradvány bükkköseit az elmúlt 5 évben csaknem mindenhol véghasználták - még akkor is, ha az itt található állomány csak 25 cm vastag volt (19B, 20B, 24a, 33B; 31A részben). Ahol mégsem volt az utóbbi 5 évben véghasználat, ott ez vagy az elmúlt 10-15 évben történt (32B), vagy az elkövetkező 1-2 évben fog erre sor kerülni (azaz ahol véletlenül maradt ilyen helyeken "idősebb" állomány, ott ezek már meg vannak bontva, sokszor 50%-ig is -24C, 31A részben. Erre az erdőtípusra ezért nem lehet kezelés/kontroll jellegű kísérleteket beállítani -pedig érdemes lett volna (talán a 31A és a 24C egyes részei jelenthetnek kivételt)." (Bölöni 1998)

Természetvédelmi kezelés

"A korábban kijelölt magterület területe elegendő. A pufferzóna/magterület területaránya és elhelyezkedése megfelelő. A rezervátum -hosszú távon- jelentős zavarás nélkül fenntartható." (Bölöni 1998)

Kutatások, projektek

"Az itt különösen jól vizsgálható kérdések - véleményem szerint - nem tartoznak a hazai erdődinamikai kutatások sarkalatos pontjai közé.
Sarjaztatott, emellett esetleg legeltetett, kiligetesedett, majd betöltődött, de továbbra is részben sarjaztatott, majd felhagyott, mára részben záródott, kisebb részben még mindig ligetes (de már elsősorban termőhelyi okokból), sekély talajon álló molyhos tölgyesek további fejlődésének vizsgálata.
Völgyalji, egykori üde-félszáraz, elegyes lomberdők ("cseres- és gyertyános tölgyesek, részben bükkösök) helyére telepített csertölgy dominálta erdők dinamikájának és fejlődésének vizsgálata.
A pufferzóna/magterület kezelés/kontroll típusú kísérletek beállítására alkalmas:
Elsősorban sarj eredetű, egykor ligetes mára ± záródott molyhos tölgyesekre - bár ezek a jövőben semmi esetre sem kellene, hogy a gazdálkodás tárgyát képezzék; egyetlen helyen üde lomberdő helyére telepített cseres is." (Bölöni 1998)