Farkas-sziget 2. Erdőrezervátum (második) országos felmérése, 1998-1999

EK összefoglalás
"A rezervátum erősen tagolt, mozaikszerű, nagyszámú tájidegen fafajokat tartalmazó részletei nem alkalmasak természetes folyamatok megismerésére. Magterülete természetességi értékében nem jobb a pufferzóna jónéhány részleténél..." (Lesku 1998)
Erdőállomány, erdőgazdálkodás

"Az eseménykövetésre javasolt 42,7 ha-os rezervátum több mint 40 erdőrészletből, kísérleti célból ültetett különböző fafajösszetételű "erdők" mozaikjából áll, 70 évestől a 20 év körüliig. Magterülete természetességi értékében nem jobb a pufferzóna jónéhány részleténél, kijelölését feltehetően központi helyzete és kompaktsága motiválta.
A szikes jelleget alig mutató termőhely nagyobbrészt mélyfekvésű, potenciálisan ligeterdő termőhelyet feltételez. A plantázsok fafajösszetétele változatos preferált a kocsányos tölgy és az amerikai kőris. Az utóbbi faj vitalitását, invazív jellegét mutatja igen erős újulata az erdőrészletek majd mindegyikében.
Az erdőrészletek kis területe nem teszi lehetővé természetközeli harmonikus fejlődésű diverz közösségek kifejlődését. Ennek további akadálya a nagyszámú tájidegen invazív fás növényfaj, amelyek az egész területen jelen vannak, mind a lombkoronában, mind a cserjeszintben. Mélyebb területek kocsányos tölgy dominanciájú elegyes plantázsai tekinthetők sikeresebbnek, cserjeszintjük és lágyszárú szintjük viszont messze áll összetételében és struktúrájában a természetes erdőkétől." (Lesku 1998)

Természetvédelmi kezelés

"A korábban kijelölt magterület területe elegendő. A pufferzóna/magterület területaránya és elhelyezkedése megfelelő. A rezervátum - hosszú távon - jelentős zavarás nélkül fenntartható. A pufferzónában kísérletet kellene tenni, legalább a szálerdőkben, ezek visszaszorítására. A homogén állományok pedig lecserélendők. Bizonyos részleteiben, akár a magterületen kívül is kívánatos lenne a természetes, ligeterdőkre jellemző állományszerkezet kialakulásának elősegítése." (Lesku 1998)

Kutatások, projektek

"Faprodukció szempontjából következtetések vonhatók le a tájidegen fajokkal való telepítések sikeréből/sikertelenségéből. A magterületen hosszútávon megfigyelhető az invazív fajok spontán terjedésének természete. A terület alkalmas hosszútávon a lágyszárú növényzet szukcessziójának megfigyelésére, humusz képződési folyamatok tanulmányozására tájidegen fajok avarjából és faanyagából.
A pufferzóna/magterület alkalmas kezelés/kontroll típusú kísérletek beállítására különböző fafajösszetételű telepített erdőkre." (Lesku 1998)