A Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézete az Agrárminisztérium megbízásából végezte el a Remetekert Erdőrezervátum felmérését 2022-ben. A munkák során a rezervátum felmérésben rendszerbe állított, vagy azzal egyenértékű módszereket használtunk. Törekedtünk a felmérési protokollok által biztosított adattartalmak előállítására abban az esetben is, amikor a felmérési módszerekben eltértünk a korábban rögzített protokolloktól. A felmérésben az ERTI Ökológiai és Erdőművelési Osztálya vett részt.
Terepi munkák és felmérések – faállomány, kitűzés: Farkas Máté, Horváth Bálint, Illés Gábor, Nagy-Khell Melinda, Németh Tamás. Talajvizsgálatok és értékelésük: Bereczki Katalin, Bolla Bence, Horváth Bálint, Illés Gábor, Jeczó Virág, Kiss Lászlóné, Toldi Valter. Térképek készítése: Illés Gábor. Botanikai felmérések, újulat és cserjeszint: Horváth Bálint. Faállomány adatok értékelése: Illés Gábor. Jelentés készítés adatközlés: Fonyó Tamás, Horváth Bálint, Illés Gábor.
Tartalomjegyzék
Bevezetés
- Vizsgálati módszerek
- A terület geodézia felmérése (Illés Gábor)
- Termőhelyfeltárás módszere (Illés Gábor)
- Botanikai felmérés módszere (Horváth Bálint)
- FAÁSZ felmérés módszere (Illés Gábor)
- Eredmények
- Domborzati térkép, kitűzések (Illés Gábor)
2.2 A terület termőhelyi viszonyai (geológia, éghajlat, talajszelvények értékelése, talajtérképek) (Illés Gábor)
- Botanikai viszonyok és térképek (Horváth Bálint)
- Faállomány jellemzése (Illés Gábor)
- Felhasznált irodalom
Digitális mellékletek
Digitális térkép modell (Illés Gábor)
Termőhelyi jegyzőkönyvek és térképek, egyes talajfúrási pontok fényképei (talaj és állomány) (Illés Gábor)
Botanikai térképek, felvételi jegyzőkönyvek (Horváth Bálint)
FAÁSZ felvételi lapok (Illés Gábor)
A terület és a faállomány teljeskörű felmérését földi lézerszkenner technológiával végezték el, a szkennelt pontfelhő utófeldolgozásával és kiegészítő terepi vizsgálatokkal.
"... algoritmus segítségével azonosítjuk a faegyedeket és levezetjük azok jellemző dendrometriai paramétereit. A faegyed azonosításnál minden 5 cm feletti mellmagassági átmérővel rendelkező egyedet megkeresünk a teljes területen. Az algoritmus eredményeként az egyes fákról a koordinátáik mellett, az egyedi fa azonosítót, a mellmagassági átmérőt, a famagasságot, és a korona méreteit (átmérő, terület, térfogat) tartalmazó táblázatos adatállomány készül. Az algoritmus által megtalált faegyedek adatait ellenőrzés alá vetettük .... az MVP-k rácshálóját és az MVP-k körül generált 8,92 m sugarú kör shape-t használva megmintáztuk a faállományt. A körbe eső faegyedek adatait felvittük a FAÁSZ adatlapra. A 2-es sávot használó, szögszámláló mintavételbe eső fák azonosítása ezután történt ..." szimulált, másodlagos mintavétellel. ... "A lézeres adatok fafaj szerinti osztályozása minta adatállományok segítségével történt. A minta adatok alapján gépi tanuló algoritmust használtunk a faegyedek fafajba sorolására. A fekvő holtfa mennyiségének kimutatására a talajra eső lézeres pontokat osztályoztuk a felszíntől mért magassági kilengések vizsgálatával. A hosszan elnyúló kilengési értékek rajzolják ki a fatörzsek helyzetét, amit aztán a magasságkülönbségek pontról pontra történő leképezésével törzsátmérővé alakítunk. Az álló, vagy nem teljesen kidőlt holt fák azonosítása vizuális interpretációval történik."
