Nagy Dezső (2003): Tájtörténeti kutatások a Gömör-Tornai-karszton I. - A történelmi táj rekonstrukciója az ANP környezetében az I-III. Katonai Felmérések alapján. ANP Füzetek II., 107-143.

A történeti térképek fontos adalékokkal szolgálnak a természetvédelmi kezelési tervek elkészítéséhez és a természetkímélô gazdálkodási formák tervezéséhez. Különösen részletes információ tartalommal rendelkeznek az ún. katonai felmérések, amelyek XVIII. és XIX. században készültek és országunk egész területét lefedik. Kutatásunk során módszert dolgoztunk ki arra, hogy a különbözô történeti térképek topográfiailag közvetlenül összevethetôk legyenek egymással és a mai topográfiai térképekkel. A módszer segítségével georeferáltuk az Aggteleki Nemzeti Park térségét bemutató I., II., III. Katonai Felmérések térképlapjait. Módszert dolgoztunk ki a történeti térképek földhasználati és felszínborítási információinak interpretálására. Ennek segítségével elkészítettük az Aggteleki Nemzeti Park területének és környezetének történeti felszínborítási térképeit. A térképek három idôsíkot reprezentálnak: az 1780-as, az 1850-es és az 1880-as idôszakot. A történeti felszínborítási térképeket statisztikai módszerekkel értékeltük. A földhasználat és a felszínborítás változását részletesen bemutattuk egy Jósvafô és egy Aggtelek környéki mintaterületen. A mintaterületeken tapasztalt felszínborítás változási folyamatok megfigyelhetôk a Nemzeti Park egész területén. A területen a XVIII. század végétôl kezdve a szántóföldi gazdálkodás súlypontja fokozatosan áthelyezôdött a magasabb térszínekrôl a völgytalpakra és a vastagabb humuszréteggel rendelkezô fennsíki részekre, de napjainkra ott is visszaszorult. A felhagyott területek gyepesedtek, majd a legeltetés és kaszálás megszûnésével cserjésedtek, jelenleg a beerdôsülési szukcesszió különbözô fázisait mutatják. Hasonló folyamatok figyelhetôk meg az egykor kiterjedt szôlôhegyeken is. Az erdôsödési folyamat tendencia jellegû, a jelenlegi állapotokat is figyelembe véve felerôsödése várható.