Ugrás a tartalomra

Alsó-hegy Erdőrezervátum

ER-68 (HU)
Alsó-hegy Erdőrezervátum (Aggteleki-karszt)
magterület: 112.8 ha; védőzóna: 116.5 ha; összes terület: 229.3 ha
Bódvaszilas 0122-ből 1E, 1H, 2A, 6A, 6B, 6C, 6D, 6E, 6L
Bódvaszilas 0122-ből 1A, 1B, 1C, 1D, 1F, 1G, 2B, 2C, 2D, 2F, 2TI, 6F, 6H, 6I, 6J, 6M; 0151-ből 3A, 3B; 0159-ből 2E
Történet

2025
Elkészült a magterület alapfelmérése és értékelése. A platón számos töbör és zsomboly található. A változatos mikro-domborzatnak és mikroklímának köszönhetően a növényzet változatossága elég nagy: bükkös, szurdokerdő, sziklaerdő és fényben gazdagabb, szárazabb tölgyes foltok is előfordulnak. Az Alsó-hegy ER magterületén jellemzően gyertyános-tölgyes állomány található, amely a Tornai-karszt legjellegzetesebb erdőtársulása. Az állományokat korábban középerdőként kezelték, amelyek a felhagyást követően idősödő középkorú állományoknak tekinthetők. A töbrök egy részében a faállomány-szerkezet természetesebb (régebbi felhagyásra utaló – „őserdő” szerkezetű) képet mutat. A vad (főleg a szarvas) létszáma igen magas, cserjeszint alig van, az erdőszegélyek és a húsos somos, köves tetőerdők nagyon vadrágottak.

Az Alsó-hegy ER magterületének főbb faállomány-szerkezeti jellemzői

mintavételi pontok (ismétlések) száma141
átlagos lombkorona-záródás88%
átlagos állománymagasság26,5 m
átlagos sűrűség (N)433 törzs/ha
átlagos körlapösszeg (G)28,1 m2/ha
átlagos élőfakészlet (V - SZILV)389 m3/ha
álló holtfák és csonkok sűrűsége82 holtfa/ha
álló holtfák és csonkok körlapösszege4,6 m2/ha
fekvő holtfakészlet (V)55,5 m3/ha

Elegyarány: gyertyán - 40%, bükk - 24%, kocsánytalan tölgy - 18%, juharok (KJ, HJ, MJ) - 9%, hársak (NH, KH) - 5%, magas kőris - 3%, egyéb fafajok - 2%. ... Horváth és mtsai (2026): Alsó-hegy ER országosan egységes alapfelmérése 2025-ben, Kutatási jelentés

2016
A magterületet 2016-ban "Long Untouched Forest" természetességi kategóriába soroltuk Buchwald (2005) tipizálása szerint. Javaslatunk alapján bekerült a "Primary forests of Europe" adatbázisba (Sabatini et al. 2018) - Magyarországról a Kékes, Vár-hegy, Őserdő, Szalafő, Vétyem, Kunpeszéri Tilos-erdő és Juhdöglő-völgy erdőrezervátumok mellett.

2000-2004
'NAT-MAN Nature-based Management of Beech in Europe' project produced a series of working reports. Tibor Standovár and team-mates (ELTE) contributed, results of previous studies and new investigations were accomplished in Kékes Strict Forest Reserve, Őserdő SFR, and Alsó-hegy SFR.

1999
"Változó dinamikájú gyertyános-tölgyes állomány, amely a Tornai-karszt legjellegzetesebb erdőtársulása, de bükkösök és fényben gazdagabb, szárazabb tölgyes részek is előfordulnak. Igazi, ún. középerdő, ill. enne a felhagyásával kialakuló maradványa. A terület és a faállomány változatos (mozaikos), kiválóan alkalmas erdődinamikai vizsgálatokra." ... Horváth és Bölöni (2002) Az ER-ok kutatásszempontú besorolása és rövid jellemzése 1999-ben

Válogatott térképek
Alsó-hegy Erdőrezervátum
NÉBIH EI - Google
2012
Alsó-hegy Erdőrezervátum
NÉBIH EI - Google
2012
Alsó-hegy Erdőrezervátum
FÖMI (Eurimage)
1998
Válogatott publikációk
Összes publikáció
Év Hivatkozás Csökkenő rendezés
2024 Biró, Zsolt, Krisztián Katona, László Szabó, Dávid Sütő & Miklós Heltai (2024): Grey wolf (Canis lupus) recolonization in Hungary: Does the predation risk affect the red deer (Cervus elaphus) population? Animals 14, 3557.
2005 Christensen, M., Hahn, K., Mountford, E.P., Ódor P., Standovár T., Rozenbergar, D., Diaci, J., Wijdeven, S., Meyer, P., Winter, S. & Vrska, T. (2005): Dead wood in European beech (Fagus sylvatica) forest reserves. Forest Ecology and Management 210:267-282
1994 Czájlik Péter (1994): Erdőrezervátumok. Élet és Tudomány 29:899-901
2002 Horváth F. és Bölöni J. [összeállította] (2002): Az erdőrezervátumok kutatásszempontú besorolása és rövid jellemzése 1999-ben. In: Horváth és Borhidi [szerk.]: A hazai erdőrezervátum-kutatás célja, stratégiája és módszerei, TermészetBÚVÁR Kiadó, Bp, 276-287.
1975 Izrael Gábor (1975): Legritkább nagyvadunk a muflon. Élet és Tudomány 30(23):1078-1083.
2008 Kemencei Z., Sólymos P., Farkas R., Páll-Gergely B., Vilisics F. és Hornung E. (2008): Kulcs élőhelyek mikro-skálán: ahol a ritka csiga fajok gyakoriak. In: Lengyel és mtsai [szerk.]: "Molekuláktól a globális folyamatokig". Absztrakt-k.: 90., Nyíregyháza
2024 Molnár, Márton, Gerard Gorman & András Schmidt (2024): The white-backed woodpecker Dendrocopos leucotos in Hungary: results of a two-year nationwide survey. Ornis Hung. 32(1): 162-182.
2003 Nagy Dezső (2003): Tájtörténeti kutatások a Gömör-Tornai-karszton I. - A történelmi táj rekonstrukciója az ANP környezetében az I-III. Katonai Felmérések alapján. ANP Füzetek II., 107-143.
2018 Sabatini, FM, S Burrascano, WS Keeton, C Levers, M Lindner, F Pötzschner, PJ Verkerk, J Bauhus, E Buchwald, O Chaskovsky, N Debaive, F Horváth, M Garbarino, N Grigoriadis, F Lombardi, IM Duarte, P Meyer, R Midteng, S Mikac, M Mikolas, R Motta, G Mozgeris, L Nunes, M Panayotov, P Ódor, A Ruete, B Simovski, J Stillhard, M Svoboda, J Szwagrzyk, O-P Tikkanen, R Volosyanchuk, T Vrska, TM Zlatanov, and T Kuemmerle (2018) Where are Europe’s last primary forests? Diversity and Distributions 24(10): 1426-1439. doi:10.1111/ddi.12778
2007 Tanács, E., Szmorad, F. & Bárány-Kevei, I. (2007): A Review of the forest management history and present state of the Haragistya karst plateau (Aggtelek Karst, Hungary). Acta Carsologica 36/3: 441-451, Postojna
2010 Varga Zs. (2010): Madártani monitoring az Aggteleki-karszt területén (1986-2006) - Ornithological monitoring on the Aggtelek karst (1986-2006). ANP Füzetek VII.
2018 Vojtkó András, E-Vojtkó Anna, Dulai Sándor és Farkas Tünde (2018): A fás vegetáció jellegzetességei az Alsó-hegy (Gömör–Tornai-karszt) karsztfennsíkján. Botanikai Közlemények 105(1-2): 97-108.
2023 Zoltán, László, Ferenc Szmorad, Tibor Standovár (2023): Heavy Ungulate Pressure behind the Disappearance of Regeneration in Hungarian Forests. Forests 2024, 1-15, 54.
Válogatott kéziratok
Összes kézirat